Nagyon gyorsan peregnek a napok mostanában, ismételten eltelt két hét és már csak 40 nap van hátra a kiírt időponting. Voltam terhesgondozáson és szerdától mát itthon várom a kicsi lány érkezését.
Egyre nagyobbak vagyunk, és itt a többesszám alatt magamat és a kicsi lányt is értem. Bár az ő méreteiről nem tudok nyilatkozni, azonban ami az enyémet illeti azt megtudom írni. Még valamikor a második trimeszterben nyafogtam a haskörfogatom miatt. Hát igen. . . Nem lesz akkora, mint amekkorára én tippeltem, de nem is lesz kicsi. Már most 110 cm körben a derekam és ez még nőni fog. Az utolsó terhesgondozás óta csak 1 kg szedtem fel, viszont a hasam nagyon sokat nőtt, ezt nem csak a cm-ekből látom, hanem a sok új striából is. Most már nem is számolgatom és nem nyavajgok miattuk, csak azért imádkozom, hogy ne hagyjanak csúnya nyomot a hasamon. Mostani állás szerint, a 34. héten 68kg vagyok és 110 cm a hasam körbe.
Mivel már szerdától itthon vagyok nem vesztegetem el az időmet. Na jó ez így teljesen nem igaz, de igyekszem viszonylag hasznosan tölteni és ha azt vesszük, hogy mindenhol csak azt olvasom, hogy a kismamának sokat kell pihenni, akkor nagyon is hasznosan töltöm az időmet. Mióta itthon vagyok, minden nap aludtam délután legalább 2 órát és ami azt illeti éjszaka is nagyon jól alszom. Viszont nem csak pihenéssel töltöm el az időt. Tegnap is és ma is voltam beszerző körúton. Tegnap még csak a szoptatós melltartókat vettem meg,ma viszont vettem hálóinget, köntöst, bugyit és zoknit is. Gyakorlatilag ami nekem kell a kórházba minden meg van, már csak valami olcsó papucsot kellene valahol vennem, amiben fürödhetek, illetve nedves törlőkendőket.
A múlthétről még csak említést sem tettem. Nagyon fárasztó és unalmas volt már bent ücsörögni a munkahelyen és már nagyon nehezen viseltem. Igaz csütörtökön itthon maradtam, de akkor is nehezen telt el és már csak az éltetett, hogy már csak pár nap és itthon lehetek. Nagyon sokat fájt a pocim és a derekam is, arról pedig nem is beszélve, hogy a szeméremcsont környéki fájdalom állandósulni bizonyult. Nagyon ritkán fordul elő, amikor nem érzem. Szombaton, szerintem nem erőltettem meg magam, viszont háromszor is görcsölt a hasam. Menstruációs görcsökhöz hasonlóan, bár az nap nem vettem be magnéziumot, de eléggé meglepett, hiszen ilyet még nem éreztem.
Ma voltam a védőnőnél. Nagyon sok hasznos dolgot mondott a támogatásokkal kapcsolatban. Két hét múlva újra mennem kell és mivel az SZTK mellet van az Állam Kincstár itteni kirendeltsége, benézek, hogy az anyasági támogatáshoz és a családipótlékhoz az igénylő lapokat kikérjem. Szintén hasznos volt, amit a fájdalmakról mondott. Minden említés nélkül kérdezte meg, hogy tapasztalok-e ilyesmiket és mivel a válaszom az volt, hogy igen, azt mondta, hogy ez jó, mivel ezek már jóslófájások.
Ezeket én egy kicsit korainak tartom, viszont ha azt veszem, hogy körülbelül 3-4 hét múlva már szülni szeretnék, akkor nagyon is itt van már az ideje, hogy ilyesmiket érezzek. Ezért is írtam az elején, hogy nagyon gyorsan telik az idő, már nem sok van hátra és szülők leszünk.
Mostantól kéthetente kell járnom gondozásra és a 36. héttől NST-re is kell mennem hetente. Azon a héten lesz vérvétel is és újabb gondozás is. Ha felpörögnek az események lehet, hogy visszaváltok a heti posztolásra. Hiszen most már beszerző körutakra is el kell mennünk, illetve a lakást is lassan el kell, hogy kezdjék felújítani.
A sztori folytatódik . . .
